Szernyei Református Gyülekezet-Kárpátalja-beregi Egyházmegye

 

Szernyei Református Gyülekezet

 

 

A Szernyei Református Gyülekezet első ismert emlékei 1552-től datálódik. A következő feljegyzés maradt fent: „Bizonyos földesúr 1552-ben, Zernye helységre ütvén, ott a jobbágyokat megölte, a Templomot, Parokhiát és a lakosok hajlékait felgyújtotta – alkalmasint ezen égés után lettek is maradtak is a lakosok is a tisztábban értelmezett Hit hívei...” 1598-ban anyaegyház volt Beregi Lukács prédikátorságában, 1589–1604. 1645-ben Gersenó (Kirseno, vagy magyarosan Gerzseny) Szernyének volt filiája. Ez a helység XVIII. századra pusztává lett, a Nemes Gerseni család és a lakosság elköltözésével, kik Szernyére és Barkaszóra vonultak át.

 

A XVII. századból Redmeczi András nevű prédikátor ismert. 1801-ben a 300 lelkes gyülekezetet Szatmári András prédikátor „híven és épületesen” vezette. 1908-ra – száz év alatt – a gyülekezet megháromszorozódott, mert Kovács Kálmán lelkész szolgálata alatt, már 1 128 lelket tartottak számon.

1941-ben az 1 531 fős faluban 1 230 református lélek élt, Horkay István lelkész vezetésével.
27 évig volt itt kántortanító id. Balogh Sándor, aki jelentős értékű népköltészeti gyűjtőmunkát fejtett ki. Gyűjtését rendszerezte, színpadra írta és vitte a szernyei fiatalokkal az 1930-as években elismerten híressé vált Gyöngy Kalárist, azaz a gyöngybokréta kárpátaljai változatát.

A gyülekezet lelkipásztora 1981-től 2001-ig Horkay László volt. 2004-től van a gyülekezet tulajdonában újra a sokat próbált és eléggé rossz állapotban lévő parókia, mikor is adakozásból, visszavásárolta a közösség a lelkészlakást a volt kolhoz utódjától. Van imaóra, házi bibliaóra, s bibliaóra fiatal házasoknak. A gyülekezetben aktív diakóniai munka folyik 22 önkéntes diakónussal.

A templomnak két harangja van. A kisebbiket 1889-ben öntette a gyülekezet László Albert kisgejőci mester által Szigethy László lelkipásztorsága alatt. A nagyobbik harang 1924-ben készült az ugyancsak kisgejőci Egri Ferenc munkájaként.

A gyülekezet parókiájáról 1949 februárjában a lelkészcsaládot kiköltöztette, az épületet elvette a szovjethatalom. Az épület hosszú időn át a községi tanács tulajdonában volt. A rendszerváltás után gyülekezeti használatba került két helysége is az épületnek, de igazából csak 2004-től van újra a gyülekezet tulajdonában a sokat próbált és eléggé rossz állapotban lévő parókia, amikor adakozásból visszavásárolta a közösség a lelkészlakást a volt kolhoz utódjának részvényeseitől. Azóta kezdett hozzá a gyülekezet a parókia felújításához.

 

 

A csaknem színmagyar település Munkácstól mintegy huszonhét kilométerre dél-nyugatra fekszik. Barkaszó tőle keletre 2 kilométerre, Csongor innét észak-nyugatra 5 kilométernyi távolságra van. Köves út vezet a településről a tőle mintegy hét kilométerre fekvő Bátyúba. A települést javarészt a Bátyú-Munkács vasút köti össze a külvilággal.

 

A krónikák első ízben 1282-ből említik, ekkor már virágzó község. 1566-ban a tatárok elpusztítják. Az elmúlt évszázadok során kiterjedt birtokaik voltak itt a Várdaiaknak, a Báthoriaknak, a Csapiaknak, a Kállayaknak, a Drágffiaknak, a Mathuznaiaknak. Később a legnagyobb birtokos a Lónyai család lett. A leggyakoribb családnevek ma: Barkaszi, Barta, Bimba, Szabó, Tar, Tóth stb.

Lakói korán a református hitre tértek, egyháza 1595-ben keletkezett. Anyakönyvét 1774 óta vezetik.

Az 1920-as, 1930-as években a vidéken igen népszerű és ismert volt a Szernyei Gyöngykaláris. A folklór csoport a helyben gyűjtött népdalokkal, táncokkal, nagy tetszést aratva sok környékbeli településen fellépett. Példájukat számos helyen követték.

1944 őszén a bevonuló szovjet csapatok nyomán a belügyi alakulatok 204 férfit hurcoltak el innét, közülük 34-en odahaltak.

A 2001-es népszámlálási adatok szerint lakóinak száma 1 979 fő, magyarnak 1 690-en vallották magukat. A cigány nemzetiségű lakosok – számuk mintegy háromszáz fő – külön táborban élnek.

A második világháborút követően a helybeli földművesek néhány évig önállóan gazdálkodhattak, majd, mint Kárpátalja szerte mindenütt, itt is erőszakkal megalakították a kolhozt. A későbbi évtizedekben a szernyeiek, a Barkaszói és a Csongori földművesekkel közösen gazdálkodhattak a Kirovról elnevezett kolhozban.

A községen áthaladó vasútvonalnak köszönhetően az itt élők közül igen sokan tudtak munkát vállalni Munkács ipar- és szolgáltató vállalatainál. Jelenleg is sok az ingázó. (Az itt közlekedő villanyvonat körülbelül húsz perc alatt teszi meg a Szernye-Munkács távolságot.)

A kolhoz feloszlása után – 2000 tavasza – a helybeliek közül sokan önálló gazdálkodásba kezdtek. A legtöbben pedig bérbe adták a kolhozból kapott földeket, a közös gazdaság bázisán frissen megalakult mezőgazdasági társulásoknak. A határban – 10-15 hektárnyi szántón – három farmer gazdálkodik. A helybeli gazdák hagyományosan főként gabonaféléket termesztenek, jószágot tartanak. Az utóbbi években fellendülőben van a zöldségtermesztés. A községben parkettaüzem működik. A helybéli férfiak közül sokan dolgoznak az ország határain túl, többnyire építkezéseken. A nők közül évente többen vállalnak idénymunkát a határhoz közel eső magyarországi településeken.

Postája, könyvtára, felcserközpontja, száz főt befogadó kultúrháza helyben. Általános iskolájában több mint háromszáz gyerek tanul, óvodájába ötven gyerek jár. A helybeliek és az ide látogató vendégek részére öt ABC és két kávézó áll. A szernyei cigánytemplom építése 2000-ben fejeződött be. A templom mellett áll az iskola és a napközi épülete, ahol egész nap foglalkoznak az iskoláskorú roma gyerekekkel.

Temploma középkori eredetű. Az idők folyamán többször átépítették. A templom alatt régi sírhely található. A rendszerváltást követő években a helybeliek restauráltatták és helyreállíttatták a falu első világháborús emlékművét. 1990-ben emlékművet avattak a sztálinizmus és a második világégés helybéli áldozatainak tiszteletére. Néhány évvel ezelőtt az iskola kertjében felavatták Balogh Sándor református kántortanító a Gyöngykaláris megalapítójának emlékművét.

Szernye magyarországi testvértelepülése Kisújszállás. A mára igencsak gyümölcsöző és sokoldalú kapcsolat még 1991-ben vette kezdetét.

A szernyiek közül igen sokan a szomszédos Csongor illetve Barkaszó határában, az erdők melletti folyópartokon pihennek a hétvégeken. Jó néhány kiváló horgászhely található ezeken a helyeken. A vasút közelsége emellett más pihenési lehetőségeket nyújt. Két és fél, háromórai utazás végén a festői szépségű Kárpátokban találjuk magunkat. Télen ugyanennyi idő alatt érhetők el a sífelvonókkal rendelkező turistatelepek.

Szernyén mostanáig három alkalommal rendeztek falunapot. A népünnepélyen minden alkalommal a magyarországi testvértelepülés, a már említett Kisújszállás népes küldöttséggel képviselteti magát.

Két alkalommal fogadtuk a Bp.Nagyvárad téri ref gyülekezet népes csoportját, akikkel egy csodálatos Istentől megáldott csendes hetet töltöttünk Balazséron és kiránduláson a Kárpátok hegyei között.

 

---

Szernyi ref. gyülekezet:

 

A gyülekezet ezeket a feledatokat külömböző csoportok által végzi. Ilyen csoportok a bibliaórai közösségek, a házi bibliakörök, nőszövetségi csoportok, énekkarok, ifjusági csoportok, cserkész csapatok, férfi és asszonykörök stb. A gyülekezteépités jó példája a xix  század végén és a xx. század elején a belmisszió terjedésével létrejött külömböző egyletek, csoportok. Ilyenek voltak a Lórántfy Zsuzsanna egyesület, a Bethánia egyesület, a Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség, a vasárnapi Iskola Szövetség stb.( Biró-Bucsay: A Magyar Református Egyház története. Sárospatak 1995, 390-400 old.) Nagy áldások forrásai voltak ezek a közösségek.

Dolgozatom második részében bemutatom, hogy egy imaközösségi csoport milyen felelősséget hordoz a gyülekezet épitésében és hogyan töltheti be a feladtát.

„ Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert, aki kér mind kap, aki keres talál és a zörgetőnek megnyittatik.” ( Mt 7: 7-10) „ Szüntelen imádkozzatok!” (1 Thessz. 5:17)

Az Ur biztat az imádkozásra! Hogy jobban megértsük az imaközösség felelősségét, elsősorban arra kell rávilágitani, hogy mi is az imádság.

Olyan az imádság az ujjászületet ember számára, mint a levegővétel. Állandóan magába kell szivnia a mennyek országának éltető levegőjét, telitődnie kell Szentlélekkel. Ahogyan a test számára életnek törvénye a lélegzetvétel, ugyan azt jelenti a lélek számára a szüntelen imádság. Ez természetesen nem jelent betanult imaszövegek szakadatlan ismételgetését, hanem Istennel való szüntelen kapcsolatunkat, Isten jelenlétében való életünket. Nem Istennek van szüksége a mi  imádságainkra, hanem nekünk. Imádkozni szabad nem pedig kell! Az imádság előfeltétele az Isten iránti gyermeki bizalom: „ ad a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérik tőlle.” (Mt 7:11)

Az imádság tartalmát illetően négy részeltről kell mindenképp tudnunk. Ezek a következők:

-          Az imádságnak tartalmaznia kell őszinte bünbánatot. Ez nem cak a bün látását, beicmerését jelenti, hanem a megbánást is. A kegylem trónusa előtt minden alkalommal csak bünösként állhatunk meg. „ Istenem, légy irgalmass nekem bünösnek!”(……)

-          Az imádságnak tartalmaznia kell hálaadást. A hivő a hála embere kell, hogy legyen. Hát mid van, amit ne kaptál volna? Ő adja az Igét, ad testvéreket, kegyelemből örök életet, üdvösséget! Van mit megköszönni!

-          Az imádságnak tartalmaznia kell kérést, könyörgést. Mit lehet kérni? Szabad kérni bármit, mindent! Természetesen az ujjászületett ember nem fog Isten szándékával, vagy parancsával ellentétes dolgot kérni. Imádsága nemcsak önmaga körül forog. Ha pedig valamit nem kap meg, akkor tudatában van annak, hogy szeretetből tagadta meg tőlle az Ura.  Mindenben Isten akaratát keresnie.

-          Az imádság nem nélkülözheti Isten dicsőitését. A dicsőités nem azért, amit megadott az Ur, hanem önmagáért! „ Dicsérjétek az Urat! Hiszen Istenünkről énekelni jó, hiszen Őt dicsérni gyönyörüséges és illendő dolog.” ( Zsolt. 147-1)

Négyszemközti imában az Atyával bármit el lehet mondani, kérni, kiönteni a szivünket. A közösségben viszont, hangosan imádkozva, figyelembe kell venni az Ur intő szavát, hogy ne legyen az ember bőbeszédü. Istennek szóló, rövid, egyszerü imádság legyen.( Református Presbiteri Füzetek II , Kisköri presbiterképzés 2008, RO-LA nyomda, 109-117 old)

Sok esetben az emberek nincsenek tudatában annak, hogy az imádságnak milyen sulya és felelőssége van. Azonban mindig akadtak emberek , akik komolyan vették az imaszolgálatot, hordozták a gyülekezetet, embereket. Gyülekezetem példáján mutatom be, hogy egy kis imaközösségnek milyen áldásai voltak és vannak,hogyan szolgálja napjainkban is a gyülekezetépitést.

Gyülekezetem a Kárpátaljai Szernyei refomátus egyházközség, már az 1500- as évektől bejegyzett anyagyülekezet volt. Élő gyülekezete templomot, parókiát épitett. A második világháboru után és annak következményei miatt, a gyülekezet létszáma alaposan lecsökkent. Majd, pedig a Jehova Tanui szektának a megjelenése ujabb hatalmas károkat okozott a gyülekeztnek. Arről tanuskodnak a presbiteri jegyzőkönyvek, hogy a gyülekezet létszáma a felére csökkent. Napjainkban is községünkben található, a létszámhoz viszonyitva, a legnagyobb létszámu Jehova tanuinak a közössége. Lelkészi jelentés szerint előfordult olyan eset, amikor a vasárnapi igehirdetés két idősebbkoru asszonynak hirdetetett. Ez a két idősebb koru asszony évtizedeken keresztül hordozta imádságban a gyülekezetet. Minden szombatom délután 16 órai kezdettel, a helyi lelkész feleségével együtt imaközösséget tartottak a lelkész házánál. Sok lelki éneket énekelt, Igét olvastak, megbeszélték az imatémákat, naplót is vezettek rólla és imádkozatak. Szüntelen imádkoztak a falu ébredéséért. Imádságuk, pedig meghallgatásra talált. A 70-es-80-as évek ébredési hulláma elérte a falut. Sok ember ujjászületett. Asszonykör, énekkar, diakónia csoport alakult. A gyülekezet mai napig ennek az ébredési hullámnak az áldásaiból táplálkozik. Napjainkban a gyülekeztben a következő alkalmak vannak:

-          Istentisztelet vasárnap 12 :00-kor

-          Házasok Bibliaórája vasárnap 17:00-kor kisteremben

-          Idősek Bibliaórája vasárnap 17:00-kor nagyteremben

-          Diakóniai Bibliaóra szerda: 18:00-kor

-          Gyülekezeti bibliaóra csütörtök 19: 00-kor

-          Kis ifi vasárnap 15:30-kor

-          Nagy ifi vasárnap 18:30.kor

-          Hittanórák hétfőtől péntekig az órarendnek megfelelően.

A Községben 6 családnál tartanak házi bibliaórát, valamint 7 helyen örömhir klubbokat. A diakóniai csoport nem csak a betegeket, elesetteket támogatja, hanem a faluban létesitett cigányiskolát, valamint a beregszázi állami ineternátus iskolát és a nagydobronyi idősek otthonát. A gyülekezet missziós csoportja a gyemek missziót végzi a Gyermek Evangelizációs Közösség keretein belül. Mindez köszönhetően Isten két „ öreg” eszközének, akik miatt abban az időkeben nem lehetet „ bezárni” a templomot. A gyülekezet nem feledkezett meg az imaközössségről. Isten eszközei napjainkban a vasárnapi istentisztelet előtt egy fél órával imaközösséget tartanak az átépitett parókia épületében. Egy ujjászületett testvérünknek, pedig különösen is szivügyévé lett az imádkozás, az imaközösség. Az Ur áldása legyen rajta! Imaközösséget tartanak a gyülekezet minden alkalmain, kivéve a vasárnapi istentiszteleti alkalmat.

A gyülekezetépitésnek számos fontos lépései vannak. Lehetnek evangelizációk, hitébresztő tevékenységek, bizonyságtételek. Lehet gyülekezeti munkatervet késziteni, a gyülekezetet ébreszteni. De lehet-e bármihez is hozzákezdeni imákozás nélkü?

Nincs gyülekezetépités imádkozó elkötelezettek nélkül! Az imádkozó kéz nem lustálkodó kéz. Az imádságra forditott idő pedig, nem elvesztegetett idő!

Nincs misszió imaháttér nélkül! Egyetlen misszionárius sem végezheti a szolgálatát imádkozó testvérek nélkül, még akkor sem, ha egyedül oly buzgón tudna is imádkozni. Az imádság nélkül a missziói lelkület is türelmetlenséggé válik és akkor többet árt, mint használ. A türelmetlenség legnagyobb akadálya az együttmüködésnek. Ki kell várni a pillanatot, amikor Isten el akarja inditani az ügyét.

Nincs diakónia imaközösség nélkül! Milyen szeretet közösség lenne is az, ahol nem tudnak közösen imádkozni? Hogyan is végezhetne bárki szeretet munkát imádkozó testvérek nélkül? Ha szive csordultig is volna Isten szertetével és szolgálni akarással, mit érne el egyedül? Hamar elégne, kifulladna, ahogyan a parázs sem ég önmagában.

A gyülekezet ébresztésének is első legfontosabb emberi eszköze a kitartó imádság. A világ minden táján, Koreától Dél-Afrikáig a nagy ébredéseket kitartó imádságok előztek meg.(Református Presbiteri Füzetek II(3), Kiskörösi presbiterképzés 2008.Nyomda RO-LA Valkó,Kiadó: Magyar Református Presbiteri Szövetség, 130-132 old)  

Hogyan tölthetné be feladatát jobban egy imaközösségi csoport? Dr. Boross Géza szerint az egyész gyülekezetnek imaközösséggé kellene formálódni.(B.G 135old)

Napjainkban a gyülekezetek köztudatából elveszett az imaközösség jelentőségének tudata. A gyülekezetek imaközösséggé formálására figyelmeztet a Biblia mind az Ószövetségben, mind az Ujszövetségben. Az ősgyülekezetben naponként imádkoztak, hálát adtak és könyörögtek. A gyülekezeti élet eldeformálódásának a jele, ha az imádságot csak a lelkész gyakorolja. Az imádkozásnak nemcsak a gyülekezet töredékének, csoportjának a tevékenysége kell, hogy legyen. Kálvin is arra hivta fel a gyülekezet figyelmét, hogy az imádság az Isten tiszteletének legfőbb része.Az Ur temploma pedig imádság háza.( 37 old)

Nagy jelentősége van a közbenjáró imádságnak, de szabad és kell önmagunkért is imádkozni a gyülekezetben. Tehát az imaközösség tárgya kell, hogy legyen:

-          az embervilág üdvössége

-          a Sátán veresége

-          a Szentlélek hivása

-          közbenjáró imádság

Isten az embert a vele valóközösségre, de az embertársakkal való közösségre is teremtette. Nem lehet az ember közömbös embertársaival szemben. Bünvallás és bünbánat tárgya kell, hogy legyen az imaközösség számára az, hogy nem tesz meg mindent az ember üdvösségéért. A bünbánatból fakadóan hálaadásból szolgállatra kell felajánlkozni: „ Imhol vagyok én, küldj el engemet!” ( Ézs.6:8) Könyörögni kell az embervilág megtéréséért, a Sznetlélek kiáradásáért!

A Sátán valóságos személy, ezért önbecspás, ha az imaközösség tagjai abban a hitben élnek, hogy pusztán egy középkori mithológiai alakkal állnak szemben. Számolni kell vele! A Sátánmindig Isten népe ellen támadt (Ef 6 :12). Sőt az Ige arra figyelmeztet, hogy a világosság angyalává is átváltoztatja magát. ( 2Kor. 11:14) Azonban bármilyen ravasz és körmönfontolt is az ellenség legyőzhető! Ezért kell a Sátán vereségért szüntelen imádkozni!

A Szentlélek hivásáért való imádságra az Ur Jézus buzditja az övéit. Bár a Szentirás tanitása szerint a „ szél fu, ahová akar”, de hivható, kérhető és várható. Szentlélek nélkül nincs élő gyülekezet.

A közbenjáró imádság nélkülözhetetlen eleme az imádságnak. Esedezni, könyörögni kell a felsőbb hatalmasságkért, az előljárókért , a körülöttünk lévőkért stb.Könyörögni lehet konkrét segitségért is.

Hogyan segithetné elő jobban egy imaközösségi csoport, hogy a gyülekezet maga is imaközösséggé formálódjon? Szintén Dr Boros Géza szerint az ember a következőket teheti:

-          A gyülekezet bevezetése az euchetikába! A bibliaórákon, szószéki prédikációkban, továbbképzéseken, előadássorozatokban hirdetni kell azt, hogy mit tanit a Biblia az imádkozásról. Erre rendelkezésre állnak napjainkban Szikszai György, Ravasz László, Muraközy Gyula stb. imádságos könyvei.

-          Imádságra nevelés, együttimádkozás által. Nagyon sok lelkileg felébredt ember emléleiben ott él az, ahogyan szülei, nagyszülei hogyan tanitották imádkozni.

-          Családi imaközösség gyakorlása. A leghatásosabb nevelő eszköz, ha a gyerek élőhitü, imádkozó légkör veszi körül.

-          Bibliaóra utáni imádság bevezetése és rendszeres gyakorlása.( B.G 35-41 old)

Mindenképpen tudatositani kell az emberekben az imádkozás fontosságát!

Az imádkozás olyan téma, amit alig lehetne kimerite egy dolgzatban. Lehetne irni, arról, hogy Isten Lelke, hogyan igazitja ki a mi imádságainkat. Mert bizony nagyon sokszor nem tudja az ember mit kér. „ Jézus igy válaszolt: Nem tudjátok mit kértek..” (Mt 20:22) Azt is meg lehetne emliteni, hogy Jézus, hogyan tanitotta imádkozni a követőit. De talán legjobban személyes példájával mutatatta meg, hogy mennyire fontos az imádság. „ Nagyon korán, a hajnali szürkületkor felket, kiment, elment egy lalkatlan helyre, és ott imádkozott” (Márk 1: 35)

Dolgozatom témájául, azért választottam az imaközösségi csoport felelősségénak és feladatának a bemutatását, mert a legfontosabbnak tartom. A gyülekezetépitésénél sok csoport  és közösség részt vesz. Egyes csoportok tevékenysége, mint például a diakónia, sokkal látványosabb, s talán még népszerübb is. Az imaközösség viszont, néha csak idősebb emberek, asszonyok látszólag könnyü dolga. Egy kivülálló számára, ( talán még a gyülekezet egyes tagjai számára is) időként mosolyogtató, vagy guny tárgya.

„Mennek a nénik imádkozni azért, hogy zárjon be a kocsma”-mondják. Vagy,

„ Most mi az imatéma? Imádkoztok, hogy én is megtérjek?” és még sok hasonló élcelődő mondatokat kell elhallgatni azoknak az embereknek, akik egy mondás szerint a „ hatalmas Isten karjait mozgatják”

 

 Tar Gyöngyi.

 

Felhasznált irodalom:

Dr. Boross Géza : Biblia és Gyülekezetépétés BP. 1992

Magyar Református Presbiteri Szövetség: Református Presbiteri Füzetek II (3) Kisköri presbiterképzés 2008 Valkó RO-LA nyomda

Biró –Bucsay : Magyar refomátus Egyház története

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Szernye
Evangéliumot Minden Otthonba Kárpátalján - © 2008 - 2024 - igemagvak.hupont.hu

Az, hogy weboldal ingyen annyit jelent, hogy minden ingyenes és korlátlan: weboldal ingyen.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat